042 – Ez csak szendvics…

Régen volt már kajás poszt, úgyhogy visszatérünk erre a témára. A gyorséttermes sorozatba kerül, bár talán ez most egy kicsit kivétel lesz. Szendvicsekről lesz szó. Valamennyire talán mondható, hogy tipikus amerikai szokás a szendvics ebédre, de ez azért nagyon függ attól, hogy hol van az ember. New York-ban például tényleg általános volt, hogy az emberek csak bedobtak egy szendvicset és/vagy salátát ebédre. Kaliforniában azért talán kevésbbé, itt jobban divat a klasszikus “magyar stílusú” ebéd – persze leves nélkül :).

A sorozat hagyományaihoz híven, ma is három helyet vizsgálunk meg – persze rengeteg van, de mindent ugye nem lehet.

Jersey Mike’s Subs

Kezdjünk egy kis történelemmel. Ebben az esetben egy tipikus amerikai történetről beszélhetünk. Egy Peter Cranco nevű 14 éves srác elkezdett iskola mellett egy Mike’s Submarines nevű szendvicsezőben dolgozni. Nagyon egyszerű ok miatt választotta ezt a helyet, ugyanis mindössze pár sarokra volt az iskolájától. Három évvel később, 1975-ben, amikor eladóvá vált a hely Peter anyjának javaslatára egy gyerekkori barátjával (Mike Geissler) és a középiskolai football edzőjének (aki amúgy bankár volt) segítségével megvették a helyet. Pár nap alatt összeszedtek $125,000 dollárt és így lett a 17 éves Peter-nek saját étterme. Peter Cranco egyébként a mai napig a vállalat első embere, és az elmúlt 40 évben egész szép kis birodalma épített. Manapság több, mint 1300 éttermük van Amerikában és terjeszkednek az USA-n kívülre is.

Ami a menüt illeti, vannak hideg szendvicsek, illetve meleg szendvicsek, valamint lehet természetesen chipset enni hozzá és/vagy üdítőt inni. Elég sokféle van, természetesen még nem ettük végig mindet, de eddig amit kóstoltunk, az mind finom volt. Ha csak gyorsan be szeretnél kapni valamit, egy biztos választás lehet. Bármelyik szendvicset lehet kérni “Mike’s Way”, ami annyit tesz, hogy adnak hozzá szeletelt hagymát, apróra vágott salátát, paradicsom karikát, oregánót és a spéci “The Juice” nevű szószt, ami vörösbor ecet és olíva olaj keveréke.

Külön érdekesség, nem sok köze van a szendvicsekhez :), de eddig még nem láttam egy étteremlánc oldalán sem, hogy kint lennének a franchise követelmények. Ha esetleg szeretnél egy nyitni egy Jersey Mike’s Subs éttermet, érdemes lehet elolvasni, hogy ezeknek a követelményeknek kell a helyszínnek megfelelnie: https://www.jerseymikes.com/real-estate/requirements

Jimmy John’s

Ez egy fiatalabb lánc, “csak” 1983 óta létezik, viszont elég aggresszíven terjeszkedik. Az utóbbi három évben átlag 200 éttermet nyitottak évente. Így nem olyan meglepő, hogy összesen már több mint 2,500 helyen lehet tőlük szendvicset venni. A történetre szintén mondhatjuk, hogy “amerikai sztori”. Jimmy John nem volt kimondottan éltanuló, majdnem osztályutolsóként végzett 1982-ben. Apjának nyílvánvaló volt, hogy ebből nem lesz továbbtanulás, úgyhogy alkut ajánlott a fiának. Két választása volt Jimmy-nek, vagy csatlakozik a sereghez vagy saját vállalkozásba kezd. Miután ez utóbbit választotta, apja kölcsönadott neki $25,000 dollárt az üzlet beindításához (48%-os részesedés fejében – nem volt hülye az öreg 🙂 ). Az eredeti terv egy hot-dog étterem nyitása volt, de aztán Jimmy úgy döntött, hogy a szendvics ipar jobb lesz. A többi pedig, ahogy mondani szokták, már történelem. Érdekesség, hogy már első évben profitot termeltek, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy vállaltak házhozszállítást a közeli egyetemi koliba, na és persze annak, hogy sok ingyen kostolót osztogattak.

A menüben nem kell meglepetésekre számítani, szendvicseket árulnak 🙂 Egy dolgot említenék meg, ami a specialitásuk, “The J.J. Gargantuan”. Ebben van szalámi, capicola (spéci sertés lapocka sonka), pulyka sonta, sült marha sonka, sonka és provolne sajt. Na meg persze saláta, paradicsom, hagyma, majonéz, ecet & olíva olaj, illetve oreganó és bazsilikom.

 

Firehouse Subs

Ez a legfiatalabb a három közül, 1994-ben alapította egy testvérpár Robin és Chris Sorensen. A vezetéknevükből kiindulva valószínűleg európai felmenőkkel rendelkeznek. Ami viszont biztos, hogy mindketten tűzoltók voltak – így már nem olyan meglepő a névválasztás gondolom 🙂 Jelenleg több, mint 1000 éttermük van, nagy többségük Amerikában és Kanadában. Ha mindenképp választanom kellene a három közül, talán ez a kedvencem. Mondjuk ez lehet annak is köszönhető, hogy van egy közel az irodához és egy nagyon jó fej fiatal srác a kasszás – ez az igazi mosolygós amerikai eladó mintapéldája. Na meg persze azért a szendvicsek is királyak! Az “Italian”, illetve a “New York Steamer” eléggé rendben van, azt kell mondjam. Természetesen itt is lehet hozzá mindenféle chipset választani, hiszen chips nélkül nem szendvics a szendvics, mint az közismert 😉 Ja igen, és külön pluszpont, hogy minden szendvics egy szelet uborkával jön!!

Ja igen, jótanács – NEM akarod “large” méretben kérni a szendvicset, medium a te barátod.

Ez történik, amikor nagy szendvicset kérsz…

Ezen kívül, ha itt vásárolsz mindig lehet egy kicsit jótékonykodni is (pár cent), ami egy spéci alapítvány számlájára megy, ami az ún. “first responderek” munkáját segíti. Igazából nem is tudom hogy lehet a first respondert lefordítani magyarra. Igazából ez egy gyűjtőfogalom azokra akik tipikusan először érnek valami vészhelyzet (baleset, természeti karasztrófa stb.) helyszínére, hogy segítsenek az embereknek.

Leave a Reply