Az előző részben átbeszéltük hogyan néz ki a munkahelyváltás vízummal. Amerikában azonban vannak egyéb teendők is. Ezek igazából függetlenek attól, hogy vízummal csinálod, vagy akár amerikai állampolgár vagy, ez a rész ugyanúgy működik. Ez pedig az egészségbiztosítás (health insurance) és a nyugdíj (401k). Otthon ezekkel nem sok dolgod van, aláírsz pár papírt, de alapvetően a munkáltató elintéz mindent. Itt ugye más rendszer van, ahogy arról már beszéltünk korábban ITT és ITT.
Egészségbiztosítás
Na ezzel óvatos vagyok, mert gyanítom, hogy ez nagyon más államonként, munkáltatónként és biztosítónként. Ami biztos, hogy ha az előző munkáltatódon keresztül volt egészségbiztosításod (nem feltétlen kell, hogy így legyen, lehet hogy a feleséged/férjed biztosítása alá tartozol), akkor nagyon figyelned kell, hogy a kilépés után még meddig vagy biztosítva. Nálunk például úgy volt, hogy amelyik hónapban van az utolsó munkanapod, annak a hónapnak a végéig még biztosított vagy. De el tudom képzelni, hogy valahol csak az utolsó munkanapodig érvényes a biztosítás. Ezt mindenképp derítsd ki! Innen nem lesz meglepő, hogy a másik dolog, amit tudnod kell, hogy az új munkahelyen mikortól lesz érvényes az új biztosítás.
Nálam a belépést követő következő hónap első napjától például, de tudom, hogy van ahol például csak 3 hónap után kezdődik az új biztosítás, ami eléggé szívás azért. Nyilván lehet 19re lapot húzni és megpróbálni 3 hónapot biztosítás nélkül kihúzni, de ha bármi egészségügyi problémád lesz, az nagyon nem lesz mókás biztosítás nélkül. Ilyen esetre találták ki a COBRA-t, ami lehetővé teszi, hogy egy rövid időre a kilépésed után is megtarthasd az előző biztosításod. Van azért egy csavar a történetben, ugyanis amíg munkavállaló vagy, addig a munkáltatód részben fizeti a biztosításod (természetesen te is fizetsz, de nem teljes árat), viszont amint megszűnik a munkaviszonyod, onnantól a teljes összeget te fizeted, úgyhogy ez nem egy bántóan olcsó megoldás, de legalább van biztosításod.
Illetve van most egy új törvény Kaliforniában, ami kimondja, hogy mindenkinek rendelkeznie kell egészségbiztosítással. Ez viszonylag új (2020 januárban lép életben), úgyhogy nem sokat tudok róla, de erre is érdemes odafigyelni, hogy lehetnek lokál szabályok is.
Nekem pont jól jött ki, hogy az előző biztosításom hónap végéig tartott, az új pedig az következő hónap elején kezdődött. Viszont ezzel el is értünk a következő csavarhoz. Ha emlékeztek, itt úgy működik a dolog, hogy a munkáltatód leszerződik különböző cégekkel és ad neked egy listát, hogy ezekből a biztosításokból lehet választani. Gondolom nem meglepő, hogy elég sok különböző cég van, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy az új munkahelyeden lesz ugyanaz a cég vagy biztosítás “insurance plan”, amit az előző helyen használtál. Ilyenkor nincs mese, választani kell egy újat. Nem akarok most nagyon belemenni a részletekbe, de ez nem feltétlenül jelenti azt amúgy, hogy nem mehetsz többet ugyanahhoz a dokihoz, akihez eddig jártál, de azért van rá esély. Például, a Kaiser Permanente nevű szolgáltató az egyik legnagyobb itt Kaliforniában, és nálunk minden “in-house”, olyan mint egy privát rendelő + kórház kombinációja. Ebből adódik, hogy azok az orvosok, csak a Kaiser-es biztosítással érhetők el. Vagyis, ha szolgáltatót váltasz, akkor nem tudsz a régi dokikhoz menni. Nekem ezzel is szerencsém volt, ugyanis én pont Kaiser-nél voltam, és az új helyen is volt Kaiser biztosítás 🙂
Nyugdíj (401k)
Ez a másik hasonlóan fontos dolog, amivel foglalkoznod kell. Elméletileg lehetséges, hogy az új helyen ugyanaz a 401k szolgáltató, mint a régin, ebben az esetben, elvileg nincs sok dolgod, de ebben nincs tapasztalatom. A dolog ott kezd el érdekes lenni, ha eddig “A” szolgáltatónál voltál, de az új helyen csak “B” szolgáltató van. Ekkor az első dolog, amit tenned kell, hogy beszélsz a régi szolgáltatóddal (“A”) és megkérdezed mik a lehetőségek. Szolgáltatónként ez ugyanis eltérő lehet. Viszont a legtöbb esetben van egy alapértelmezett folyamat amit el fognak indítani X nappal a munkaviszony megszűnése után. Néha ez azt jelenti, hogy kifizetik neked a teljes bent lévő összeget. Ez így elsőre nem hangzik rosszul, de ha emlékeztek a 401k-ről szóló posztra, akkor ott említettük, hogy ha idő előtt kiveszed a megtakarításod, azon túl, hogy normál adót fizetsz utána, még van egy 10% büntetés is, vagyis 10%-ot helyből elbuksz.
A legtöbb esetben az emberek ún. “roll overt” csinálnak. Ha az új helyen van jó 401k szolgáltató, akkor érdemes lehet a régi számlán lévő teljes összeget áttenni az új számládra. Ez az, amit én csináltam. Ehhez beszélned kell mindkét szolgáltatóval. A régitől meg kell tudnod hogy mi a folyamat az ő oldalukon, majd az újtól meg kell kérdezned, hogy náluk mi a teendő. Nem túl komplikált folyamat, ezek a cégek hozzá vannak ehhez szokva, ez mindennapos ügy nekik. Amire figyelned kell, hogy ha valamilyen oknál fogva a két cég nem tudja közvetlenül átadni/átvenni a pénzt, akkor a régi szolgáltató küld neked egy csekket a teljes összegről és utána ezt neked kell az új szolgáltatóhoz eljuttatni. Apró érdekesség, hogy elvileg ezt a pénzt te be is teheted IDEIGLENESEN a saját számládra, viszont van egy határidő (60 nap), amin belül el kell juttatnod az új szolgáltatóhoz, különben az IRS (amerikai NAV) úgy fogja venni, hogy hivatalosan felvetted a pénzt, ergó adót kell fizetned (+10% büntetés).
Vannak egyéb opciók is, nem feltétlenül kell az új munkáltatód 401k plan-jébe áttenned a pénzt, átviheted ún. IRA számlára is, ami kvázi a munkáltató független nyugdíj számla. Ezzel nincs tapasztalatom, úgyhogy ha ilyet akarsz csinálni, nézz utána 🙂
A lényeg tehát annyi, hogy mindenképp beszélj a régi és az új szolgáltatóval, értsd meg mik az opciók és válaszd a legjobbat. Kaliforniában egyébként (lehet más államban is) törvény kötelezi a 401k szolgáltatókat hogy tájékoztassanak az összes lehetőségről amikor munkahelyet váltasz.
Ezzel nagyjából el is értünk a mini sorozatunk végére. Most már mindent tudtok, amit én tudok a munkahelyváltással kapcsolatban 😉