Korábbi texasi élményeink során Houston nem lett volna következő nyári úticélunk, mivel hiába nyár vége, de ott még mindig meleg és párás idő van. Viszont mivel apa üzleti útja odavezetett, ezért természetesen beiktattuk, hogy tudjunk vele találkozni :). Így hát mi utaztunk oda és akkor már közben meg is néztük a várost.
Tehát az időjárásról továbbá is az a vélemény, hogy a texasi időjárás borzasztó párás. Viszont ez a város kicsit délebbre van, mint Dallas úgyhogy a mexikói öböl felől érkező trópusi esőzés is elkapott minket, aminek a közepe elvileg Florida partjainál volt. Igen, Florida azért nincs közel hozzá, de így is jutott eső ide is, úgyhogy a 3 napos hétvégéből 2 alatt esős párás meleg volt 😀 Ennek kifejezetten örültünk.
Na de a látnivalókról:
Gerald D. Hines Waterwall Park
Egy 20 méter magas félkör alakú fal, amelynek mindkét oldalán 20 méter magasból zúdul le a víz. 1983-ban épült és sokáig magán kézben volt a korábbi nevén Transco Waterwall aztán Williams Waterwall nevet kapta a vele szemben lévő Transco (mai nevén Williams) torony miatt. Percenként 11 ezer gallon (kb. 40 ezer liter) víz zúdul le a falon, ami a texasi hőségben jó kis frissítő vízpermetet képez a közelében. 🙂
Saint Arnold Brewing Company
Texas legrégebbi kézműves sörfőzdéje. 1994-ben nyitott… legrégebbi 🙂 Nem a legelső, viszont azok már bezártak, úgyhogy ez maradt. Miért mentünk ide? Elsősorban azért mert minden fórumon ajánlották hogy ha szeretnénk finomat enni, akkor ide el kell menni. Nem csalódtunk 🙂 És az étterem rész elég viccesen néz ki. A sörfőzdét a sörfőzés védőszentjéről nevezték el, ezért az étterem részt is egy templombelső másolatára alakították ki. Elég jól nézett ki! Van egy külső sörkert is, ami nagyon hangulatos.
Természetesen a sörfőzdébe is be lehet menni vezetett túra keretében, ami ingyenes, de csak bizonyos időpontokban indul, így érdemes előre tervezni egy kicsit. Mesélnek a sörfőzésről, hogy mi kell ahhoz hogy Amerikában kézműves legyen egy sörfőzde, hány díjat nyertek már USA- és világszerte, úgy, hogy igazából a söreiket csak Texas és Luisiana államban lehet kapni. És természetesen körbevezetnek a “gyár” részen is. A berendezést egy bajor kolostor sörfőzdéjéből szerezték, ahol 1295-től főztek ezzel sört. Az alapító Brock Wagner, neve alapján neki is lehet valami német jellegű múltja, de ez nem derült ki 🙂 Mindenesetre a sörök és ételek finomak, úgyhogy megéri betérni. Ja és még valami, meglepő módon sok sör 6-7 alkoholszázalékos, szóval nem is gyenge.
American Statesmanship Park és David Adickes Studio
Az American Statesmanship Park, azaz “Mount Rush Hour” 5,5 méter magas mellszobrok parkja. Szemfülesek észrevehették hogy a Mount Rushmore mintájára kapta a nevét. A park erős kifejezés, az autópályáról épphogy letérve egy ház melleti füves területen található 🙂 A Stephen F. Austin-t, Sam Houston-t, Abraham Lincoln-t, és George Washington-t ábrázoló betonszobrokat a houstoni születésű David Adickes szobrász készítette, és mindegyik egy majdnem 2 méter magas fekete állványon helyezkedik el. Tehát nem ugyanazok az amerikai elnökök szerepelnek itt mint a már említett Mount Rushmore hegyoldalába vésve látni, bár George Washington és Abraham Lincoln mindkét helyen megtekinthető.
David Adickes Studio sem különösebben könnyen elérhető, főleg hogy igazából ez maga a hely ahol a művész alkot, tehát privát terület kerítéssel elzárva. 😀 De a kerítésen kívülről látni a hatalmas Chaplin figurát és még számos egyéb mellszobrot. Nem éppen tipikus turista látnivaló, de azért ilyet nem mindenhol lát az ember úgyhogy nekem tetszett.
Belváros és Big Bubble
Houston belvárosa nem különösképpen érdekesebb, mint más nagyobb város belvárosa, felhőkarcolók egy csomóban. Persze emiatt azért érdemes bemenni legalább egyszer, és sétálni a környéken. Vagy amit mi csináltunk, a belvárosban két INGYENES buszjárat van, ami megy körbe és leszállsz ahol akarsz, sétálsz kicsit aztán visszaszállsz rá mikor már nagyon meleged van 😀 A belvárosban a JP Morgan Chase torony, a 305 méter és 75 emelet magas felhőkarcoló a város legmagasabb épülete. Korábban fel lehetett menni a tetejébe, viszont egy ideje sajnos már nem engedik fel a túristákat. De aki belvárosi kilátásra vágyik, az a Hilton tetejébe fel tud menni. Mi ide most nem mentünk fel, lesz majd másik kilátó…
A Big Bubble a Bayou folyó egyik hídfőjénél található egy oszlopba helyezett piros gomb 😀 Mi ebben a pláne? Ha megnyomod elvileg a víz felbugyog. Sajnos mikor mi voltunk nagyon alacsonyan volt a víz, úgyhogy nem láttuk működni, de már az is vicces hogy egy random gombot megnyomsz Houstonban…
De itt a bizonyíték, hogy működik:
BAPS Shri Swaminarayan Mandir
Hindu templom. Más templomokat is megnéz az ember ha várost néz, akkor miért ne néznénk meg egy hindu templomot. Ráadásul olyat, ami így néz ki. Sajnos az időjárás nem kedvezett ezért kicsit kutyafuttában csak egy pár képet volt időnk csinálni kívülről. Belülről pedig amúgy sem lehetett volna fotózni. De azért elég durván néz ki. Viszont ami vicces, ahogy írom ezt találtam egy ilyen hindu templomot Los Angeles közelében is 😀 Na majd azt is megnézzük egyszer.
Space Center Houston
A NASA hivatalos látogatóközpontja. Ha csak ennyit tud róla az ember, akkor is már szinte kötelező programmá válik. Belépőjegyet érdemes előre venni interneten és saját tapasztalat alapján nyitásra érkezni a legjobb. Ugyanis ebéd utánra megtelik a központ még egy olyan esős napon is mint a mienk volt. A központban 4 órát simán el lehet tölteni úgy is hogy mi külön előadásokra be sem ültünk.
Van két ún. tram túra is, amelyekhez jó kis sorbanállás után kis kocsikkal visznek el. Az egyik az Astronaut Training Facility (asztronauta kiképző központ), a másik a Mission Control Center (irányítóközpont) bemutatására hivatott. Ezeket érdemes a látogatás elejére időzíteni, mivel ekkor még talán csak 15-20 percet állsz sorban 😀 Mi rögtön a Astronaut Traning Facility túrával kezdtünk, azonban az eső eleredt elég rendesen, de 1$-ért adtak esőponcsót. A kiképző központot egy üvegfal mögül lehet megtekinteni, kicsit rohamtempóban, de azért így is érdekes nagyon.
Mindkét túra vége a rakétaközpontba vezet, ahol az Apollo program Saturn V rakétáját lehet életnagyságban megtekinteni. Na, ez a rész nagyon nagyon jó. Az Apollo programról is lehet olvasni, de a hatalmas rakéta az valami fantasztikus látvány. A rakéta több mint 110 méter magas (hosszú), első felszállása az Apollo 4-ben volt 1967-ben. 1967 és 1973 között 27 űrhajóst vitt az űrbe, a holdraszállást is beleértve. De az amerikaiak első űrállomását, a Skylab-ot is ez a rakéta indította útjára.
Az irányítóközpontba sajnos nem jutottunk el, mert annyira szakadt az eső, hogy ezt a két túrát leállították később a nap folyamán. Igen, nézzetek időjárás előrejelzést arra a napra is és nem csak azt hinni hogy ááá ez úgyis beltéri program. 🙂
Rengeteg kisebb és nagyobb kiállítás között megtalálható még az Independence űrrepülő mása is (nem az igazi sajnos), de az azt szállító repülőgép viszont eredeti. Ha minden igaz, a világon ez az egyetlen olyan kiállított darab ahol mindkettő (ráadásul egymásra csatolva) látható és még belülről is meg lehet tekinteni. Ha emlékeztek a Los Angeles 2. rész posztunkra, ott az Endeavour volt látható, igaz hogy csak kívülről.
Bent van kajálda rész is, úgyhogy nem hal éhen az ember, és ahogy mondtam, legalább egy fél nappal kell ide számolni. Ha nem ül be az ember mindenféle filmvetítésre is. Mert természetesen az is van, az asztronauta ruhák, felszerelések és minden egyéb mellett ami az űrhöz kapcsolódik. Délutánra viszont (nekem legalábbis) nyomasztóan sok ember gyűlt össze, főleg úgy hogy a túrákra nem tudtak elmenni az eső miatt, így hát mindenki beszorult a központi kiállító részre.
Battleship Texas és San Jacinto Monument
A texasi csatahajó, azaz a USS Texas (BB-35) mindenképp megér egy kitérőt, mert a hajó mindkét világháborúban szolgált. Eredetileg az első világháborúra készült, a második világháborúban pedig a normandiai partraszállásnál, valamint Iwo Jima és Okinava mellett is csatába küldték. 1948-ban vonták ki szolgálat alól, és többek között arról is híres hogy ez az egyetlen, első világháborús időkből megmaradt csatahajó és az első amerikai csatahajó ami múzeum lett.
A csatahajó belépőköteles, de nagyon megéri. Mikor lát az ember egy első világháborús csatahajót belülről. Hát nem sokszor. 🙂 Látszik, hogy nagyon régi, bár nem rég esett át egy felújításon, viszont így is érezni a történelmet. A különböző helyiségekben sétálni, belegondolni hogy egy háború közepette hogyan kellett futniuk az embereknek a keskeny kis folyosókon, vékony lépcsőkön. És fel lehet ülni a fegyverlövő állásokhoz, ki lehet próbálni hogy hogyan kell beállítani célzáshoz kurblival 😀
A San Jacinto emlékmű egy kb. 173 méter magas oszlopszerű emlékmű a csatahajó közelében és ahogy a nevéből is adódik, a San Jacinto-i csata (texasi forradalom) emlékére készült. 1936-ban kezdték az építését a csata 100 éves évfordulójára és 1939-re készült el, akkoriban a világ legmagasabb oszlopszerű falazott emelvénye volt. Nagy hasonlóságot mutat a Washingtonban található emlékműhöz, az azonban 169 méter magas, de mégis a legnagyobb kőből készült emlékmű maradt.
A San Jacinto csata a texasi forradalom döntő jelentőségű csatája, 18 percig ( 😀 ) tartott. A csatát követően a mexikói elnököt elfogták és az később aláírta a békeegyezményt, mely alapján a mexikóiak kivonulnak a területről utat adva a Texas függetlenné válásának. A texasi forradalom tehát tulajdonképpen a mexikóiak és a texasi amerikaiak között zajlott, akik megpróbáltak leválni Mexikóról.
Sokszor halljuk hogy Texast Lone Star (magányos csillag) államnak is nevezik. Mivel egyetlen amerikai állam sem segített a Texas területén élő amerikai letelepedőknek abban, hogy leváljanak Mexikótól, ezért lett a végén “magányos csillag”, ami végül az állami zászló és egyben jelkép is. Texas-t végül 1845-ben csatolták az Amerikai Egyesült Államokhoz, 28-adik államként, de ez egyben a amerikai-mexikói háboróhoz is vezetett.
Az emlékműben kiállításokat lehet megtekinteni, de a tetejében van egy kilátó is, ahol pár darab ablakon keresztül megtekinthetjük a tájat és az emlékművet körülvevő ipari területet. 😀
Nem annyira látnivaló, de ennivaló: ha erre jártok, mexikói és BBQ minden mennyiségben!!!!!
Az összefoglaló videó: