Mivel elég sokat jártam San Franciscoba, és a város amúgy is a listánkon volt, úgy döntöttünk hogy ott töltünk egy hosszú hétvégét. Sokmindent terveztünk be a 3 napra, és ahogy a posztjainkból láthattátok, nagyon sokat sétáltunk. Persze ha nem sétálunk, lehet még több dolog befért volna az időbe, de szeretünk úgy várost nézni hogy közben csak úgy felfedezzük a környéket és még a mozgás is megvan!
Aki nem volt még San Francisco-ban, annak úgy tudnám bemutatni hogy a kisebb és picivel barátságosabb New York 🙂 Legalábbis nekem. Persze ha New York-ban sem voltál, akkor nehéz elképzelni, de azért a filmekben már mindenki látta legalább az egyiket. New York-ban leginkább csak Manhattan-ben voltunk még korábban, de SF belvárosa nagyon nagyon hasonló. Valamivel kevesebb ember, de azért még mindig sok. Az épületek hasonlóak, a felhőkarcolókon kívül a régi épületek hangulatosak, a külső homlokzaton futó tűzlépcsők karakteresek. San Franciscoban sikerült kicsit a külsőbb területeket is megnézni, és a viktoriánus korabeli házak iszonyú szépek! Mindkét város szeles, bár talán SF szelesebb. Szóval bármilyen meleget is mutat a hőmérséklet, széldzseki legyen nálad, főleg ha magasabb területekre és nem csak a városközpontba mész. Emellett mindkét város drága, és a belvárost semmiképp sem választanám lakhelyként. De lehet hogy csak megöregedtem 😀 és túlságosan el vagyunk már kényeztetve a Orange County “kisvárosi” élettel 🙂
Előzetesben annyit el kell mondanom, hogy a hotelünk viszonylag közel volt a városközponthoz, éppen ezért a legtöbb látnivaló viszonylag közel is volt. Valamint San Francisco-ban elég jó a tömegközlekedés, letöltöd a Muni alkalmazást és azon keresztül vehetsz jegyet is. Szóval kényelmes. Érdemes lehet autót bérelni, de csak akkor ha nem csak 1 nap akarod használni. Úgyhogy mi nem béreltünk autót, inkább Uber és tömegközlekedés/séta kombinációval mindent megoldottunk. Viszont San Francisco dimbes-dombos, szóval ha sétálsz, ezt kalkuláld be!! Szembejöhetnek durván meredek emelkedők. Na de jöjjön az úti/élménybeszámoló.
Kínai negyed
Kínai negyed nagyon sok amerikai városban van, mivel általában kínai/ázsiai lakosság is 🙂 De azért csak a fíling miatt érdemes csak úgy átsétálni rajta, mert oké hogy otthon is láttunk már kínai piacot, kínai boltokat, de azért ez kicsit más. Viszont ebben a kínai negyedben található egy szerencsesüti gyár 😀 Az egyik eldugott kis utcában, egy ajtó mutatja hogy itt a “Fortune Cookie Factory“. Egy kis “lyuknyi” helyen 2 gép – 2 nő kézzel készíti a sütiket. 1962-ben nyitott és egyike azon kevés helyeknek, ahol még ma is kézzel készült sütiket találunk. Ha nem tudtátok volna a szerencsesüti nem kínai találmány. Sőt, itt alkották meg San Franciscoban, egy japán származású amerikai alkotta meg, hogy ezt kínálja az ő általa létrehozott japán kertbe látogatóknak.
Azon kívül hogy a tésztát gép nyomja a forgó sütő formáiba, ahogy jönnek ki nagyon gyorsan bele kell tenni a kis üzenettel vagy lottószámokkal ellátott cetlit és meg kell hajtani, mert szinte azonnal megszilárdul a tészta, és azután már csak törik. Ezért sokszor csak tallér lesz belőle. Készítenek itt óriás méretű szerencsesütit is, valamint a hagyományos méretűből néhány különböző ízesítésűt. Fényképet annyit készíthetsz amennyit csak szeretnél, de kérik hogy ha csinálsz felvételeket, akkor 50 centtel járulj hozzá a működéshez vagy vegyél valamit. A belépés ingyenes, de úgyse jössz ki anélkül hogy ne vennél szerencsesütit 🙂 Mi vettünk egy csomagot, amiben 16 süti volt három féle ízben: sima, zöldtea és eper ízesítésű. Mindegyik finom volt. Kaptunk csak úgy egy marék frissen készült tallért is, isteni 🙂 Ami érdekes, írhatsz saját üzenetet, amit ők belehajtogatnak a sütibe, így ajándéknak sem utolsó.
Tipp: Mivel egy szobányi hely van csak, könnyen zsúfolt tud lenni, úgyhogy ha teheted még a reggeli órákban menj ide.
Grace Cathedral
A kaliforniai püspöki egyházmegye katedrálisa. Mozaikjairól, férfi/fiú kórusáról, a padlóján található labirintus-rajzáról, valamint harangjátékáról híres. Kívülről kicsit a Notre Dame-ra hasonlít. Bár azt még élőben nem láttam. A labirintust a franciaországi Chartres Cathedral labirintusára mintázták, amelyről azt mondják, ha valaki végigsétálja a mintát akkor meditatív állapotba kerül. A színes mozaikablakok adják igazán a katedrális hangulatát, nagyon szépek.
Cable Car és Cable Car múzeum
A Cable Car avagy “sikló” San Francisco egyik ikonikus nevezetessége és egyben közlekedési eszköze, mai napig több vonalon is működik. Míg rajta utazni nyilván nem ingyenes, addig a sikló történetét ingyen is megismerhetjük a Cable Car múzeumban. Több régi kocsi is ki van állítva, de ami miatt mindenképp javasolom ezt a helyet, az az, hogy betekintést nyerhetünk a gépház részbe is. Ahogy a hatalmas kerekek mozgásban tartják a kábeleket. Ugyanis ez nem csak egy múzeum, a(z egyik) gépház is itt van. A siklók haszna nem véletlen SF utcáin, a nagy emelkedőkön sokszor a lovak nem bírták felhúzni a kocsikat, főleg amikor egy egy nagy eső után vizes volt az út. Gondoljunk csak a Budavári Siklóra, emelkedőre szuper megoldás.
Az első sikló 1873-ban kezdett működni SF utcáin, szóval igazán történelmi része a városnak. Ha elhaladunk egy-egy lefektetett sín mellett, hallani lehet a működés zaját, ahogy a föld alatti kábelek folyamatos mozgásban vannak, húzzák a kocsikat. És az egyik legvicessebb, ahogy a végállomáson megfordítják a kocsit 🙂 A mai napig kézzel…
Séta a Rincon park felé
A Cable Car múzeum után sétálva a Ferry Building és Rincon park felé, megnéztük a Transamerica épületét. A Transzamerika Piramis 280 méter, 48 emelet magas, ma már csak a 2. legmagasabb épület San Franciscoban, de 2017-ig, amíg a SalesForce tornya át nem vette a vezetést, ez volt a legmagasabb. A Transamerica Corporation központi székháza volt, a cégről annyit elég tudni hogy az USA egyik legnagyobb biztosító cége volt. 1999-ben az Aegon és a GE Capital felvásárolták a cég egyes részeit. Ma már bevásárlóközpont és kisebb irodák találhatók benne, elég kívülről megtekinteni, mivel SF egyik fő látványosságának tartják. De ennyi.
Megközelítve a Ferry Building-et, ami egy kikötő épület, belebotlottunk egy érdekes beton szökőkútba, a Vaillancourt szökőkútba. Egy érdekes sztori fűződik a szökőkúthoz, a U2 1987-ben adott itt egy szabadtéri koncertet, és a “Pride (In the Name of Love)” című számuk közepén Bono felmászott a betonra és összegraffitizte 😀 Aztán persze a zenekar eltávolította a firkálmányt. A Ferry Building komp kikötő épületeként szolgált, közepén egy 75 méter magas óratoronnyal. 1898-ban nyitott meg, de ahogy a hidak átvették a kompok szerepét, ma már inkább piacként, vásárcsarnokként üzemel. Nagyon hangulatos, kézműves dolgokat lehet itt találni, rendkívül finom ételekkel.
A közeli Rincon Parkot egy rövid megállóra érdemes beiktatni, hiszen innen nagyon szép látvány a San Francisco – Oakland Bay Bridge, illetve található itt egy óriasi íj és nyíl páros, amit Kupidó nyilaként is emlegetnek. A GAP ruhamárka alapítói megbízásából építették, és az inspirálta, hogy San Franciscot – mint Erosz, a szerelem görög istenének kikötőjét tartották számon. Így hát nem véletlen hogy Kupidó nyila itt landolt. 🙂
Dutch Windmill
A Golden Gate parkban található két szélkerék, amelyből mi csak az egyiket néztük meg közelről, a Dutch Windmill-t. A másik a Murphy nevet kapta, mely egykoron állítólag a legnagyobb volt. Mindkettő az 1900-as évek elején épült abból a célból, hogy az óceáni szél erejét kihasználva vizet pumpáljon fel. Ahogy a technika fejlődött, elektromos pumpát kaptak és célját vesztve leginkább látványosság lett a holland mintára épült szélkerekekből. A holland érzést fokozva egy tulipánkertet is létrehoztak mellettük. Egy kis Európa 🙂
Sutro Baths
Publikus sósvizű fürdőkomplexum romjai. Jól hangzik igaz? San Francisco egykori polgármestere, Adolph Sutro egy üvegtetejű, 6 sósvizű és 1 édesvizű medencével rendelkező fürdőt hozott létre, amely akkor a világ legnagyobb beltéri uszodája volt. A medencéket az óceán árapálya táplálta, viszont a medencéket különböző hőmérsékletűre csinálták, hogy mindenki élvezhesse. A fürdőt 1890-es évek elején nyitotta meg, és leginkább a munkásosztálynak szánta, ezért olcsón tartotta az árakat. Közvetlen vasúti megálló is volt, hogy az emberek könnyen eljuthassanak ide. Emiatt viszont sosem volt profitábilis, bármennyire is népszerű volt. Az idő elteltével viszont a vendégek száma csökkent, így 1966-ban bezárt. Még abban az évben, lebontása közben, különös körülmények között le is égett.
Golden Gate Bridge
A Sutro Baths-t elhagyva egy jó kis séta vezetett a Baker Beach-re, ami amellett hogy egy publikus strand, az egyik legjobb látképet nyújtja a Golden Gate hídra. Az American Society of Civil Engineers összeállított egy listát a modern világ 7 csodájával a mérnöki teljesítmények elismeréseként, amelyből az egyik a Golden Gate híd lett. 1937-es “nyitásakor” ez a híd volt a leghosszabb és legmagasabb függesztett híd. San Franciscot köti össze Marin megyével. A híres narancssárga színe az ún. repülőgépipari “International orange” azaz nemzetközi narancs szín (kockáknak RGB kód: 255, 79, 0) egy picit pirosasabb változata, a biztonságos láthatóság színe. Gondoljatok az asztronauták narancs ruhájára. A gyakran ködös San Franciscoban ez egy fontos szempont volt. Durva hogy egyáltalán létezik ilyen nevű narancs szín…
A hídon való autós áthajtás nem ingyenes, de gyalogosan is át lehet rajta menni. Viszont aki erre vállalkozik, készüljön fel az erős szélre kb. 1 órányi séta közben. Érdekesség hogy az erős szél miatt eddigi működése során háromszor le is zárták a hidat a forgalom elől. A híd amúgy a világ 2. leginkább öngyilkosságra “használt” hídja, ezért 2017-ben védőkorlátokat kezdtek el felrakni.
A híd és maga San Francisco is rengeteg filmben feltűnik, de egy párat megemlítek: a legújabb Majmok bolygója sorozat (Rise of the Planet of the Apes, Dawn of the Planet of the Apes), Pacific Rim, Star Trek, X-men: Az ellenállás vége (ebben a filmben amúgy az Alcatraz is feltűnik), Terminator – Megváltás és Genysis és nyilván még sok más. Én ezekre emlékeztem 😀 Mindenesetre a Golden Gate híd mindig jó célpont, ha valamit le kell rombolni egy filmben.
Lombard Street
Miután felsétáltunk a Golden Gate híd San Francisco felőli lábához, felültünk egy buszra és a Lombard utca felé vettük az irányt. Jól esett már ülni is kicsit. Az utca nevét a Philadelphia-ban találtható Lombard utca után kapta. Jellegzetessége hogy nagyon meredek és hajtűkanyarokkal ellátott. A világ legkanyargósabbb utcájának tartják. De ezt sem csak azért csinálták ilyenre, hogy látványosság legyen belőle. A kanyarok lassítják a forgalmat és enyhítik a 27 fokos lejtőt. Sajnos közelről nem lehet az egészet belátni, ahhoz madártávlatból kéne nézni, de azért így se volt rossz 🙂 Aki bérel kocsit, annak érdemes lehet rajta végigautózni, de óriási itt a turistaforgalom.
Na és csak hogy átérezzétek, még mindig csak az első napunk végénél tartunk 😀 Úgyhogy folytatása következik!