Mivel a múltkori posztot, amiben az anyagiakat boncolgattuk nagyon szerettétek, kicsit tovább kalandozunk ezen a vonalon. Egész pontosan azt nézzük meg hogyan működik itt a fizetés, mert nyílván ez is más, mint otthon.
Az összeg
Nem arra gondolok, hogy X vagy Y, hanem hogy amikor szóbakerül a fizetés, legyen az egy HR-es beszélgetés, vagy sörözés haverokkal, akkor otthon általában havi nettóról beszélünk. Ez amúgy teljsen logikus, hiszen ez az amit hazaviszel, igaz? Nos, itt kint amikor valaki fizetést emleget, az éves bruttó lesz. Ezt érdemes észben tartani, ha fizetésről beszélgetsz egy amerikai céggel 🙂 Mivel szóbakerült, ez is kicsit más amúgy. Itt általában a cég mond először számot – az utolsó kör után kapsz egy ajánlatot, amit vagy elfogadsz vagy esetleg megpróbálsz alkudni – ha olyan szituációban vagy. Úgyhogy itt viszonylag ritkán kérdezik meg tőled az interjún, hogy mennyit szeretnél. Ha meg is történik, az összes karrier tanácsadó azt javasolja, hogy ne mondj számot, a cég beszéljen először. Ha már itt tartunk, érdemes nem csak a számot nézni az ajánlaton, hanem a benefit csomagot is, itt ugyanis az teljesen cég függő, nem beszélve az ünnepnapokról és a szabadságról, de erről majd egy későbbi posztban, maradjunk csak a fizetésnél 🙂
Van amúgy még egy lehetőség, ha nem “salary employee” vagy, azaz nem fix a fizetésed, hanem órabérben dolgozol, akkor általában az óradíjat fogod hallani, mint fizetés. Ezt általában nem szorozzák fel, hogy kiadja egy heti, két heti vagy a havi bért. Simán csak például $15/óra. De ez is bruttó!
Gyakoriság
Tehát éves bruttó fizetésről beszélünk, na de milyen gyakran kapsz fizut? Általában a cégek tartják magukat a klasszikus 2 hetes ciklushoz. Hallottam már heti és havi fizetésről is, de a többségnél 2 hetente kapsz fizetést és azzal együtt a híres “paycheck”-et 🙂 Nálunk még mindig papíron adják oda, Eszti elektronikus kivonatot kap. Szerencsére a pénzt mindketten utalással kapjuk 🙂
Levonások
Ez hasonló, mint otthon igazából. Találtam egy minta paycheck-et a neten, úgyhogy azt használjuk példaként – a számok nem érdekesek.
A jobb felső sarkot kell nézni. A felső szekcióban (required deduction) látható az, amit mindenképp levonnak. Van két adó – federal és state, azaz szövetségi és állami. Szövetségit mindenkitől ugyanúgy vonnak, míg értelemszerűen az állami attól függ, hogy melyik államban dolgozol/adózól. Ez amúgy “csak” az az összeg, amit a munkáltatód “visszatart”, mert nagyjából ennyi adót kell majd fizetned, az igazság pillanata következő év áprilisában jön el. Sokan többet “tartatnak vissza”, biztos, ami biztos alapon. Illetve így kapnak majd adóvisszatérítést, ami itt szintén nagy dolog – talán majd erről is írok később, mert az adózás önmagában érdekes téma.
Most viszont nézzük meg a maradék két tételt felső sarokból. Medicare és Social Security. Az első kb. a kötelező TB, míg a második a kötelező nyugdíj. A TB 1.45% tőled, amihez ugyanennyit köteles a munkaadó hozzátenni. A Social Security 6.2% és ebből fizetik az “állami nyugdíjat” a mostani nyugdíjasoknak, míg a medicare igazából ugyanez csak EÜ ellátásra. Azaz ezeket nem magadnak fizeted, hanem a mostani nyugdíjas rétegnek.
Na de mi történik, ha neked kell orvosi ellátás? Na itt jön be a képbe az alsó rész (other deductions) – abból is a Health Insurance, azaz egészségbiztosítás. Na ezt fizeted magadnak. Ez is elég bonyolult, de alapvetően ha a céged ajánl egészségbiztosítást a benefit csomagodban, akkor már kicsit jobban állsz, mert ez általában azt jelenti, hogy nem neked kell mindent fizetni, hanem a cég beszáll és bizonyos összeget ő fizet. Sokféle “plan” van, sokféle szolgáltatóval, úgyhogy majd erről is lesz szó később 🙂
A másik érdekes sor a 401k, igazából ez olyan, mint egy önkéntes nyugdíjpénztár. Erről is írok majd később, most csak annyit, hogy vajon miért jó ez. Egyrészt, mert az állami nyugdíjból itt tényleg nem fogsz megélni (ha jól kerestél előtte, akkor se), illetve sok cég támogatja a 401k befizetéseket. Ez úgy működik, hogy te a fizud x%-át allokálod 401k-re, mondjuk legyen ez 6%. A munkáltatód pedig az mondja, hogy például 3%-ot match-csel, azaz annyit ő is hozzátesz a.k.a “ingyen pénz”. Arról nem is beszélve, hogy ez a például 6% a bruttódból számolódik, azaz ún. “pre-tax” hozzájárulás, vagyis amit beteszel a 401k alapodba, az csökkenti az adóalapodat.
Egyébként itt már talán látszik, hogy miért éves bruttóról beszélnek itt az emberek. Mert a havi kétheti nettód nagyon sokmindentől függ. Az egészségbiztosítást és a 401k-t te határozod meg, az végülis már a te költésed ha úgy tetszik. Így, amikor az X cég fizetést ajánl neked, ő nem akar, illetve nem is tud ezzel foglalkozni, ő azt mondja, hogy ajánlok neked $80,000 és az adózást, biztosításokat, nyugdíjat intézd magadnak ahogy szeretnéd, ez a te dolgod. Ebből következik, hogy simán lehet két ember, akinek ugyanannyi a fizetése, de a paycheck-jük nagyon más. Lehet hogy egyikük $3,000-t visz haza kéthetente, míg a másik csak $2,000-et, de neki van egy jobb egészségbiztosítása, ami a teljes családot fedezi, van egy erős 401k-je és még az is lehet, hogy kap majd adóvisszatérítést.
Szóval itt sem olyan egyszerű ez a fizetés dolog. Tehát ha amerikai állásajánlatot kapsz:
- A csillió dollár szép, de próbáld meg kisakkozni, mennyit fogsz belőle hazavinni (figyelj oda, mert vízumon kicsit máshogy működnek a dolgok!)
- Nézd meg, hogy az vajon mire elég – lásd előző poszt
- Ne csak a fizetésd nézd, hanem az egyéb juttatásokat is: szabi, egészségbiztostási csomagok, 401k hozzájárulás stb.
- Ne felejtsd el, hogy a mindenféle fizetés kalkulátorok csak adót fognak levonni, illetve a kötelező TB-t és nyugdíjat, a lényegi részt pont nem!
Folytatása következik… 😉