Boldog Új Évet mindenkinek!! A karácsonyi különkiadás előtti rész folytatása következik.
3. nap
A napot a Mission Basilica San Diego de Alcala-ban kezdtük. A ferences rend az “új Spanyolország” őslakosait próbálta római katolikus hitre téríteni. 21 ilyen missziós helyszín alakult Kalifornia szerte, amiből ez volt az első. 1769-ben alapították. A misszókat összekötő út amúgy az El Camino Real (ami spanyolul annyit tesz, a Királyok útja). Nagyon kis helyes kápolna található itt, ahova még most is lehet menni misére, vagy csak úgy imádkozni. Rendszeresen tartanak itt esküvőket is.
Ezt követően a USS Midwayt vettük célba, ami egy repülőgép hordozó anyahajó. Az öbölháborúban, vietnámi háborúban és a II. világháborúban is működő hajóról van szó, ami pont az egyik akkori csatáról, a midway-i csatáról kapta a nevét. Ha egyszer eljuttok San Diegoba, akkor ez is egy kötelező program! Úgy hogy nem vagyok egy nagy háború, meg hadi technika rajongó, úgyis nagyon jó volt. Ahogy ott sétálhatsz a hajón, megnézheted a helyiségeket, hogy hogyan “éltek” a hajón a katonák, nagyon érdekes. És tényleg mindenre be volt rendezve, a műtőtől kezdve, a fogorvosi helyiségek, menza, lazító és eligazító szobák, a tisztek és a közkatonák lakhelyei, a technika, technológia amit használtak. Mint a filmekben. A kis folyosókon a tűzzáró ajtókon át, keskeny lépcsőkön a fejedet lehajtva közlekedsz. És óriási egy ilyen hajó. Aztán ott vannak a helikopterek és a repülők. Emellett pedig a hajón szolgáló emberek most a múzeum dolgozói, és beszámolnak élményeikről. Ismét mint a filmekben, ilyen papa figurák baseball sapkában, bajusszal, a pilóta szemüveggel (amit le nem vesz még borús időben sem) meséli hogy milyen egy éjszakai leszállás a hajóra. Nagyon jó volt!
San Diego még ma is haditengerészeti kikötő. Működő anyahajók, cirkálók és rombolók is vannak a kikötőben, mivel az USA hadiflottájának egy jó része itt állomásozik. Illetve például itt található a haditengerészet TOPGUN kiképző központja is. Szóval a hadi ipar még mindig meghatározó, de a háborús idők után a kutatás-fejlesztés irányába tolódott el inkább az ipara.
Délután elmentünk a közeli Coronado szigetre, ahol a Hotel del Coronado található. Egy hotel önmagában még nem nagy szám. De ez a világ 2. legnagyobb teljesen fa szerkezetes épülete. És még ma is működik mint hotel. Ráadásul viktoriánus korabeli, szóval nagyon szép. Amikor megnyitott, a világ legnagyobb hotele volt, és persze rögtön az óceánparton. Rengeteg híresség fordult itt meg, nem csak színészek, de politikusok is. Sok filmet vagy filmrészletet is forgattak itt, például a Van aki forrón szereti egyes jeleneteit. Még egy mítosz is köthető a hotelhez, állítólag van egy elátkozott szobája, ahol egy bizonyos Kate Morgan szelleme kísért. Rejtélyes körülmények között hunyt el a hotel területén. Na szóval, a hotel híres 🙂 És nem mellesleg szép.
Vacsi gyanánt egy újabb sörfőzdét vettünk célba, ezúttal a Stone Brewery-t. Itt is egy kóstolót ittunk, de itt nincs előre megtervezett összeállítás, bármelyik 4 sört választhatod és abból hoznak 1-1 decinek megfelelőt. A kerthelyisége kifejezetten hangulatos, a sörök és az ételek pedig finomak 🙂
4. nap
A hotelből való kicsekkolás után, és mivel be is borult, úgy döntöttünk hogy csak egy látnivaló marad mára, a La Jolla. Egy kis ékszer. A neve is ezt jelenti. Akár Írországban is lehetne ez a rész, mert teljesen olyan hangulata volt, már ahol volt füves rész 🙂 A parti séta alkalmával bukkantunk rá, hogy itt bizony előszeretettel süttetik a hasukat a fókák. Baromi jó a természetes élőhelyükön látni ezeket az állatokat. Az állatkertben is cuki, de így azért mégis más. És az hogy a sziklán odamehettél viszonylag közel hozzá, mégjobb. Ja és hát fóka és oroszlánfóka is van, mert ugye nem ugyanaz a kettő. Beszéljenek a képek!
Összefoglalva, jó kis hálaadást töltöttünk itt, és habár pulykát nem is, de nagyon finomakat ettünk. És San Diego bőven tartogat látnivalókat. Mi kihagytuk a SeaWorld-öt, vagy például nem a bálnaleső időszakban érkeztünk ide. Merthogy azt is lehet!!