A nyaralás fogalma 2020-ban elég szenzáció számba megy, a COVID-19 kicsit átírta a turizmust, és ezzel együtt az utazási szokásokat. Mint tudjuk március óta szinte végig karantén van Kaliforniában egy félresikerült nyár eleji nyitási kísérlettel megspékelve.
Na mi ebben az egy hónapnyi nyitási időszakban tudtunk kiszabadulni egy kicsit és nyaralni egy rendeset. Az úti cél Yellowstone volt.
A repülés világjárványhoz mérten maszkban, félig üres géppel történt, de rövid repülőutunknak köszönhetően nem volt semmi probléma ezzel.
Salt Lake City-be repültünk, ugyanis ide lehetett közvetlen járattal menni, míg magába a parkba csak átszállással és hosszú várakozással lehetett volna jutni. Ez alapvetően nem lenne probléma, de COVID miatt nem akartunk kockáztatni. Salt Lake City-ből 6 órás autóút vezet a park északi részébe, ahol kezdtünk. A szállásunk a park északi bejáratánál, Gardiner városában (Wyoming államban) volt.
Legek és elsők
Yellowstone az első nemzeti park az USA-ban és a világon, amit 1872-ben alapítottak és közel 9000 négyzetkilométer területen elterülő, 3 államon átívelő (Wyoming, Montana, Idaho) park. 96%-a Wyomingban és csak 1% Idahoban 🙂
A geotermikus képződmények és mai napig tartó aktivitásuk elképesztő. Az egyik legváltozatosabb park, amit láttunk eddig. Itt található Észak-Amerika egyik legnagyobb hegyi tava a Yellowstone-tó. Sok ilyen “leg” lesz még ebben a posztban.
A világon levő összes gejzír és hidrotermikus képződményének fele itt ebben a parkban található. Az UNESCO világörökségének része.
Mindemellett a Continental Divide (kontinentális szakadék) átlósan szeli ketté a parkot. A kontinentális szakadék egy földrajzi fogalom, amely meghatározza a vízáramlatot. A szakadéktól nyugatra a folyók nyugat felé a Csendes-óceánba folynak, még a tőle keletre lévő folyók az Atlanti-óceánba.
Na de mit is lehet itt látni.
Északi oldal
Körülbelül 2,5-3 napot töltöttünk a park északi részén. Kevés.
Mammoth Hot Springs
Mammoth városa mellett található Mammoth Hot Spings egy teraszos képződmény, tele hőforrással. Nagyon hasonló az egerszalóki sódombokhoz, viszont a Mammoth Hot Springs teraszai a világ legnagyobb ilyen képződménye.
Liberty Cap, Upper Terraces, Lower Terraces – telis tele különböző képződményekkel, a szivárvány minden színében pompázó forrásokkal. A színekről még majd lesz szó, de előre is annyit hogy a különböző színekért az algák felelősek.
Legalább egy fél nap körbejárni az alsó és felső teraszt ha élvezni is akarja az ember, de utána Mammoth Village ideális pihenőt nyújt néhány bolttal, Visitor Center-rel és a zöld réten kóborló szarvasokkal.
Undine Falls – Egy közeli vízesés amit mindenképp érdemes útba ejteni a Mammoth Hot Springs közelében.
Boiling River – Az ami a neve is. A folyó néhány ponton olyan forró hogy már szinte forr. Emiatt ezeken a pontokon lehet fürdeni is (ami elég ritka a parkban), viszont a vírus miatt ez most le volt zárva.
Lamar Valley
A Lamar Valley az egyik nagy völgy a parkban, ami az állatvilágáról híres. Állatfajok százai lelhetők fel itt, számos a kihalás szélén lévő. Grizzli medve, farkas, bölény és szarvas is megtalálható. Az itt található bölény csorda Amerikában a legrégebbi és legnagyobb szabadon lévő bölény populáció.
Azt kell mondjam, az egyik legjobb része a nyaralásnak itt volt. Soha nem gondoltam volna hogy ennyire élvezni fogom azt hogy állatokat nézünk. De mivel nem nagyon láttam még ilyen állatokat, főleg nem természetes élőhelyükön, ezért iszonyú jó élmény volt.
A bölény Észak-Amerika legnagyobb emlőse, akár 1 tonnát is nyomhat, de még így is baromi gyorsan tud futni. A yellowstone-i bölény állomány kb. 3000 példányból áll, és az egyike az utolsó genetikailag tiszta amerikai bivaly (buffalo) leszármazottjának. A legviccesebb hogy sokszor megállítja a autós forgalmat. Vagy például beáll a parkolóhelyre és addig ott hesszel amíg jól esik neki.
Azonban rendkívül fontos hogy mindenféle állatot kellő távolságból kell megfigyelni, ugyanis veszélyesek is lehetnek.
Rendkívül nagy számban találhatóak itt farkasok is, azt viszont mi sajnos nem láttunk. Napfelkelte és naplemente során lehet jobban elcsípni őket állítólag.
Viszont amivel nem tudtam betelni, az a feketemedve (Ursus Americanus). Fekete medvét és grizzlit is itt az északi részen lehet nagyobb eséllyel látni a klímának köszönhetően. Viszont nem egyszerű megmondani elsőre milyen medvét is nézel, ugyanis a feketemedve nem csak fekete lehet. 🙂 Lehet barna, világos barna vagy fahéj színű.
Na de hogy lehet medvét nézni? Igazából nem nagy trükk miután rájön az ember pár alap szabályra.
- Legyen nálad távcső. MINDIG. Ha nincs, kérj kölcsön vagy vegyél. Megéri.
- Békésen autókázol az úton, egyszer csak dugó alakul ki és egy csomó félrehúzódó autót látsz, netalántán embereket is az út szélén. ÁLLJ MEG TE IS! Jó eséllyel valamilyen állatot néznek.
- Mindig a rét és erdő találkozásánál, a fák vonalában keresd a mozgó pacát.
- Nagyobb esély van rá reggel és este felé, illetve ha hűvösebb az idő, délben valószínűleg a délutáni sziesztájukat töltik valamelyik fa tövében.
- Ha így sem találod, ne félj megkérdezni valakit, akinek 6x nagyobb távcsöve/objektívje van, ők valószínűleg tapasztalt állatfotósok/állatlesők.
- Ha pedig túrázni mész, jobb ha van nálad medve spray. Fő az óvatosság. 😃
- Na és olvass utána mit kell tenni, ha mégis közeli élményben lesz részed:
- Ne fuss! A medve úgyis gyorsabb nálad.
- Próbálj meg nagyobbnak tűnni a medvénél, magasra nyújtott kézzel ágaskodva.
- Legyél hangos, énekkel, sípolj, bármi. Nem szeretik a nagy zajt.
Így egy nap alatt kb 4x láttunk feketemedvét. Persze nekünk nem volt profi fényképezőgépünk, pláne nem teleobjektívvel. Elképesztő!
Középső és Keleti oldal
Teljesen más.
Grand Canyon of Yellowstone
A keleti részen egy mini Grand Canyonba csöppen az ember. A 39 km hosszú Yellowstone folyó vájta kanyon meghatározza a területet, vízesésekkel tarkítva. Két nagyobb vízesést mindenképp érdemes útba ejteni, a felső (Upper Falls) és alsó (Lower Falls) vízesést.
A Felső vízesés 33 méter (109 ft) magas, míg az Alsó 98 méter (308 ft), kétszer magasabb mint a Niagara vízesés. Számos útszéli megállóhely van mindkét vízesés megtekintésére, de egy-két rövidebb túrával különböző fantasztikus kilátókhoz is el lehet jutni (Artist Point, Inspiration Point, Uncle Tom’s Trail).
Hayden Valley
Hayden Valley a másik kiváló állatlelőhely, központi elhelyezkedésű, így jó lehetőség azoknak akik fő célpontja a nyugati rész és nem terveznek ellátogatni az északi részre, mivel az kicsit messzebb található. A völgyet a Yellowstone folyó szeli ketté, és valamikor régen a Yellowstone-tó töltötte fel. A völgy maga is csodálatos, érdemes átautókázni rajta.
Itt már nem láttunk feketemedvét. DE láttunk GRIZZLIT.
Hogy ismered fel a grizzlit? A mi felszerelésünkkel sehogy. Az okosok megmondják neked melletted. 😀 Úgy esett, hogy itt most tudatosan félrehúzódtunk naplemente előtt szürkületkor és néztük/vártuk az állatokat. Pár autó megállt mellettünk is, és elkezdték pásztázni a mezőt. Majd egyszercsak felkiáltottak: Grizzly! Na hát így. Elég messze volt tőlünk, de amit láttunk az egy jóval nagyobb barna paca ami a fák környékén mozgott.
Egyébként a grizzli alapvetően nagyobb a feketemedvénél, mancsa (lábnyoma) is méretesebb és nagy vállöve van (ami a feketemedvének egyáltalán nincs). Messziről azonban ezeket távcső nélkül nehéz meglátni. És ha már látod, akkor meg túl közel vagy. A medve nem játék.
Yellowstone Lake
A Yellowstone-tó 350 négyzetkilométer kiterjedésű, és a legnagyobb észak-amerikai édesvizű tó 7000 ft (2100 m) felett és a második legnagyobb a világon. A tó a Yellowstone caldera fölött helyezkedik el, ami a legnagyobb szupervulkanikus kráter a kontinensen. Így tehát nem meglepő, hogy a tó környékén és a tó alatt is még mindig van vulkanikus tevékenység, ami az egész parkot meghatározza. Ennek ellenére a tó vize hideg egész évben.
A középső résznél már kezdenek sűrűsödni a gejzírek. Első megállónak ajánljuk a Roaring Mountain-t. A hegy igen érdekes, füstölgő képet fest, ma már sziszegő csendességűre csillapodott, de állítólag régen olyan hangosan morgott, morajlott hogy messziről is lehetett hallani.
Norris Geyser Basin
2011-ben volt egy tanulmány, mely szerint 1283 gejzír tört ki összesen Yellowstone-ban, és ezek közül kb 465 aktív gejzírt láthatsz bármelyik éven is látogatod meg a parkot. Körülbelül 10,000 geotermikus képződmény lelhető fel a parkban. Ez a világon található összes ilyen képződmény fele.
Itt található a világ legmagasabb ma is aktív gejzíre is, a Steamboat Geyser. 90 méternél (300 ft) is magasabbra is képes kitörni, amely 3-40 percig tarthat. Eléggé kiszámíthatatlan, mivel a kitörések között eltelhet 3 nap, de akár 50 év is. Ehhez képes 2019-ben rekordszámú 48 kitörést regisztráltak, 2020-ban pedig a Wikipedia szerint december 20-án tört ki utoljára. Sajnos mi nem tapasztaltuk meg élőben.
A nyugati bejárat felé haladva érdemes megállni a Gibbon Falls vízesésnél is egy rövid pihenőre.
Nyugati oldal
Gejzírek mindenhol.
West Yellowstone, Montanában található város, a park nyugati belépési pontja és egyben a leglátogatottabb is. Itt érdemes megszállni és a középső/keleti oldalt is innen látogatni.
Firehole Lake Drive
Dél felé, a legismertebb yellowstone-i látványosságok felé haladva azért még van egy-két látnivaló. A főútról letérve, egy egyirányú út a Firehole Lake Drive, ami sokkal kevésbé látogatott – már csak ezért is megéri. Itt található néhány említésre méltó forrás és gejzír: Firehole Springs, Great Fountain Geyser, és White Dome Geyser.
Ezen a rövid úton is lehet érzékelni, milyen sokféle termikus képződmény van itt. A Great Fountain Geyser, 10-14 óránként függönyszerű kitöréseket produkál, a White Dome Geyser pedig egy kúpszerű képződményből lövelli ki a vizet 10-30 percenként. De az úton tovább haladva található a Fire Hole Lake, ami egy baktériumnak köszönhetően tüzes barnára színezte a vizét.
Grand Prismatic Spring
És akkor elérkeztünk az első szenzációhoz, amit valószínűleg a National Geographic magazin címoldalán már mindenki látott. Az USA legnagyobb hőforrása, a világon a harmadik legnagyobb az új-zélandi Frying Pan Lake, és a dominikai Boiling Lake után.
Színei megegyeznek a fehér szín optikai prizmával látható szivárványos szétszóródásában látható színekkel (magyarul szivárvány színekkel). Erről a kapta a nevét. Én is láttam már tévében, magazinban, poszteren, de amikor élőben látod, akkor arra nincsenek szavak.
Egyszerűen csak nem hiszed el. Ilyen nincs és mégis van.
A Midway Geyser Basin-ben találtható ásványokkal tele lévő forrást baktériumok, algák és mikroorganizmusok színezik és a víz hőfokától függően különböző színűek. A közepe kb. 10 emelet mély, átmérője pedig 90 méter (300 ft).
Meglepő, de ahol a víz akvamarin kék színű, ott a legforróbb. 87 Celsius (189F), itt a mikroorganizmusok nem nagyon tudnak megélni, ezért itt a legtisztább a víz. Ahogy a víz hűl a forrás széle felé, úgy változik hogy milyen baktérium él benne. A zöldessárgától a narancsig a hőfok 74-65 C for közöttire hűl és a baktériumok különbözőképpen fotoszintetizálnak, némelyik pedig a répa narancs színét is okozó karotint produkál. A gyűrű széle pedig 55 C (131F) körüli hőfokon vöröses-barnás színeket tár elénk.
Mivel az egyik fő látványosságról van szó, ezért itt már világjárvány idején is vannak emberek, főleg hogy ide nem érdemes korán érkezni. Reggel túl párás a levegő ahhoz hogy élvezni lehessen a színpompát. Így a parkolás sem egyszerű a nevetségesen kicsi parkolónak köszönhetően. A fő attrakcióhoz jutva még elhaladunk néhány egyéb említésre méltó hőforrás mellett is: Excelsior Geyser, Turquoise Pool, Opal Pool. Ezeket is jól nézzük meg magunknak.
Fairy Falls Trailhead – Prismatic Overlook
Azonban ne állj meg ott, hogy csak körbesétálod a forrást, nem messze található egy kilátó is, ahonnan madártávlatból az egészet belátod. A Fairy Falls túraútvonal parkolójában érdemes leparkolni, és egy rövid túra után fel lehet jutni a kilátóhoz. Megéri.
Old Faithful
A leghíresebb gejzír a parkban, és talán a világon is az Old Faithful (Öreg Hűséges). A nevét arról kapta, hogy kitörései valamelyest kiszámítható időközönként történnek. A leghíresebb látnivalóként nyilván sokat vár tőle az ember, és azt hozza is, kb. 44-65 percenként. Felülmúlja? Hát, nem tudom. Valószínűleg ekkor már olyan sokmindent láttunk, amivel nem tudtunk betelni, hogy itt már annyira nem lepődtünk meg.
30-50 m magasra lövelli a vizet és mindössze 1-5 percig tart. A parkban elég pontosan meg tudják mondani mikor lesz a következő kitörés. Tényleg nagyon szép, és bámulatos mire képes a természet.
A környéke, az Upper Geyser Basin viszont tele van még érdekes gejzírekkel, amit mindenképp érdekes körbejárni. Egy túraútvonalon keresztül el tudunk a Biscuit Basinhez is, de akár külön is odaautózhatunk. És a Black Sand Basin is egy másik közeli hőforrásokkal tarkított terület.
Ezek a főbb látnivalók a parkban, de számos kisebb túraútvonal és megannyi útszéli megálló van amit érdemes útba ejteni. Mindezek után viszont ideje volt hazafelé venni utunkat.
Grand Teton Nemzeti Park
Yellowstone-ból a hosszabb, de szebb utat választottuk visszafelé. A Grand Teton nemzeti parkon keresztül, ami a 20. nemzeti park az USA-ban. De ez is megérte és mivel gyakorlatilag itt csak átutaztunk, ide megérné több időre is elmenni.
Megálltunk egy-két kilátónál (pl. Jackson Lake Overlook) és kisebb túraútvonalon is, ahol a kígyózó Snake folyóban tükröződő hegyek teszik igazán ikonikussá a parkot. De láttunk egy pár érdekességet is, mint például Mormon Row és a Chapel of Transfiguration.
A Chapel of Transfiguration egy aprócska rönk kápolna, a mai napig működik, persze a koronavírus miatt épp le volt zárva. A Mormon row pedig az első mormon telepesek házai, a ma már történelmi jelentőségű faházak romjai.
Az úton mindenképp érdemes megállni Jackson városában, ami az egyik síparadicsomnak számít és nagyon jó hangulata van.
Salt Lake City
Visszaérve Salt Lake City-be, egy napot még ott töltöttünk, mielőtt visszarepültünk volna Kaliforniába. Salt Lake City Utah fővárosa, és a The Church of Jesus Christ of Latter-Day Saints világi központjának számít. Ez a mormon egyház tulajdonképpen. A Temple Square (Templom tér) a központ, és számos mormon épület található itt, konferencia központtól a templomig. Ottjártunkkor a templomot éppen bontották/felújították, kiderült hogy földresgés-biztosítják.
A város egyébként a közeli Great Salt Lake-ről, a nyugati félteke legnagyobb sós vizű taváról kapta a nevét. Amerika Holt-tengerének is nevezik, sokkal sósabb mint az óceán.
Sajnos a legtöbb látnivaló amit beterveztünk a városban (ami egyébként nem olyan sok), zárva volt a vírusnak köszönhetően, így a Utah State Capitol is. De kívülről egy jó kis városi sétával így is körbe tudtunk nézni. Az egyetlen ahova be tudtunk menni (mondjuk valamennyire kültéri program) az a Utah egyetem botanikus kertje, a Red Butte Garden.
Zárszó
Habár maszk kellett a mindenhova, a parkok látogatásához is, és természetesen nem volt nyitva az összes bolt, látogatóközpont, és beltéri programokkal nem lehetett tervezni. De mivel csodálatos természetben töltöd az időt, ez nem zavart minket annyira, sőt még lehet jobb is volt így, ugyanis jóval kevesebb turista volt a nemzeti parkokban mint egy átlagos nyáron. Így az egyik legjobb nyaralásunk a COVID-19 idején volt.